Vár a tavasz (meg az ősz)!

Megkezdte a 2009-es bajnoki évadra való felkészülést az Acélcsapat. Pénteken lezajlott az őszi szezonnyitó találkozó, hétfőtől (heti háromszor) már a következő idényre irányuló fizikai, szakmai és mentális tréning tölti be a csapattagok mindennapjait. Ahogy most óvatosan már megfogalmazódott: a távlati cél a másodosztályú döntőbe kerülés... -  de addig még sokat kell dolgozni, sok nagy meccset megvívni.

Kéttucatnyi játékos jelent meg (köztük néhány újonc) augusztus 22-én a miskolci rendőrtiszti iskola pályáján, amikorra a nyári pihenőidőszakot záró első megbeszélését hirdette meg a szakvezetés. Ez nem sok... Remélni lehet, hogy a hétfőtől induló tényleges edzéssorozat - amely lényegében már a 2009-es bajnoki szezonra irányuló felkészülést szolgálja - többeket talál majd mezben, sisakban, vállvédőben. Hiszen egy egész idény végigjátszásához a húszegynéhány résztvevő csak minimálisan elégséges, de korántsem optimális létszám - szükség van arra a bizonyos negyven-, de inkább ötvenvalahány játékosra, ami egy amerikaifutball-klub normájának tekinthető. Kell aztán az is, hogy nevezettek teljes odaadással viszonyuljanak az egyesület célkitűzésekhez, feladatokhoz. Ezért volt fontos, hogy az edzői team ezen a péntek délutánon többé-kevésbé egyértelműen megfogalmazza, mire is megy ki a mostani, azaz következő félévbeli hajtás, s hogy miféle hozzáállást vár el azoktól, akik ebben társak lehetnek. Nem lesz az mindenki...

Páll Sándor elnök (előtérben, pirosban) és alelnöktársa is kilátogatott a 2009-es felkészülést indító megbeszélésre

Aki nem áll be a sorba, könnyen azon kívül találhatja magát, ugyanakkor minden remény és esély megvan rá, hogy a keret újakkal, ismeretlenekkel, reményteli tehetségekkel bővüljön. (Tervek készülnek a nagyvolumenű iskolai és sajtóbeli toborzásokra, nemsokára indul az utánpótlásképzés.) Aki a Steelers mezét viseli, meg kell értenie, el kell fogadnia, a sport általában és különösképp ez a példátlanul bonyolult és szigorú sportág egy bizonyos szint felett „diktatúrát” követel, a munka csak a „hivatali” hierarchia adta keretek között folyhat. S ez a bizonyos szint hol van a miskolci klubnál? Talán kimondhatjuk: bár a körülmények, feltételek (jogi és anyagi értelemben is) kétségkívül amatőrnek minősítik az itteni amerikaifoci-életet, ahhoz a szakmai továbblépéshez, amit a vezetés s talán a játékosok többsége is önmagától elvár, valamiképpen profivá, profibbá kell válni, fejlődni.

Az elnökség, értékelve a 2008-ban kivívott harmadik helyet (a Divízió II-es „ezüstéremmel”), letette a voksát amellett, hogy nem szeretne itt megállni. Ehhez a most regnáló edzői stábban látja a garanciát. Harda Attila, valamint segítői (Aggod Péter, Szegedi Máté és Száraz Zsolt) pedig azokat fogja maga mellé venni a 2009 júliusi döntőig vezető úton, akikben látja az erre való képességet és elszántságot.
Néhányan egyébként épp e hétvégén kaptak a sorstól (s a megfelelő illetékesektől) lehetőséget, hogy minden korábbinál látványosabb körülmények közepette igazolják tudásukat, akaraterejüket: négy játékosunk is meghívót kapott az úgynevezett All Star gálára, amit augusztus 23-án rendeztek Sümegen. A Kelet válogatottjának offense-ében Lippai Péter RB, Imricskó Péter TE, Joe Selmser QB, míg offense-ében Nagy Levente LB képviselhette Miskolcot.